Kiemelt sportolóink

Juhász Katalin

Juhász KatalinJuhász Katalin dr. Tóth Gézáné 1932. november 24-én született Hódmezővásárhelyen tősgyökeres vásárhelyi család második gyermekeként. Nagyszülei mindkét ágon földművesek voltak Szikáncson és Sóshalmon. Mikor a család beköltözött a Teleki utcai házba, Vásárhelyen kezdte meg tanulmányait. A nyolcosztályos Református Leánygimnáziumban elsősorban kosárlabda-edzésre járt. Nem is volt ügyetlen, hamar a formálódó városi női csapat egyik erőssége lett.

Fordulatot hozott az életében a Teleki utcai szomszédság, nevezetesen Papy Lajos gyógyszerész, kiváló vívó, aki a vékonyka kislányt lehívta edzésre a vívók közé. Az egyetlen találkozás alkalmával megtetszett neki a sportág, de az iskolai tilalom miatt – diákok nem lehettek társadalmi sportegyesület tagjai – csak akkor vehetett tőrt a kezébe, amikor Banga Sámuel és Belovai Péter a gimnáziumban diáklányok számára is indított tanfolyamot. Azt, hogy avatott mesterek kezébe került, későbbi eredményei bizonyították.


A gimnázium elvégzése után a természettudományok iránt érdeklődő leány a Szegedi Egyetemre került. Sportágválasztása gyorsan eldőlt, mivel akkor Szegeden – egyetemi szinten – nem volt jó női kosárcsapat, így először a Szegedi Postásban, majd a Szegedi Haladásban vívott tovább. Márki Ferenc lett mestere, aki minden erejével egy jó női csapat kialakításán fáradozott. A rendszeres vidéki bajnokságokon fejlesztette tudását, első komolyabb sikere ezekhez az évekhez kapcsolódott:

1952-ben országos ifjúsági bajnok lett. Jó vívóként tartották számon, de nem tartozott az országos élmezőnybe. Talán ezért a vívás továbbra is csak hobbiszinten maradt meg nála. Az egyetem elvégzése után vonzotta a főváros, 1956-ban a Budapesti Akkumulátor és Szárazelemgyár munka ajánlatát fogadta el. Vegyészként az anyagvizsgáló laboratóriumban, majd a fejlesztési osztályon a szárazelemekkel foglakozott. Nem akart elszakadni a vívótermek világától sem, baráti társasága miatt az egyetemi sportklubot – a Budapesti Haladást választotta. Ragaszkodott sportpályafutása során Szabó Lászlóhoz, az egyetemi klub vívómesteréhez.


Juhász Katalinnal egymásra talált a mester és a tanítvány, útjaik nem váltak el. Az eredmények mindkettőjük számára váratlanul és gyorsan jöttek egymás után. 1956-ban és 1957-ben több kiváló vívónk külföldön maradásával megnyílt az út egy fiatalabb korosztály számára az érvényesüléshez. Az 1957. évi magyar bajnokság egyik legnagyobb meglepetését Juhász Katalin egyéni győzelme jelentette. „Az egész terem melegen ünnepelte az új magyar bajnokot, aki nem csak a nézőknek, hanem önmagának is meglepetést okozott. Arra a kérdésre, hogy mit várt a bajnokságtól, őszintén a következőket mondta: »Az volt minden vágyam, hogy bejussak a döntőbe«.


Ebben az évben kijutott a főiskolai világbajnokságra, ahol kiváló vívással egyéniben második lett, csapatban Ágoston Judittal, Kelemen Verával és Morvay Zsuzsával aranyérmet nyert. Vívása meggyőzte a válogatott vezetőit, és benevezték a két héttel később ugyancsak Párizsban rendezett felnőtt világbajnokságra is. Bár helyezést nem ért el, ettől az időponttól visszavonulásáig folyamatosan válogatott maradt.

A világbajnoki címre sem kellett sokat várnia: 1959-ben Budapest adott otthont a földkerekség legjobb vívói találkozójának. Ezen a gyönyörű versenyen, mely zsúfolt nézőtér előtt zajlott le a Sportcsarnokban illetve a Jégszínházban, női tőrözőink váratlan eredményekkel lepték meg a közönséget. Az egyéni versenyek során nem találtak magukra, csupán Juhász Katalin került közülük döntőbe, ő az ötödik helyen végzett. Csapatunk (Juhász Katalin, Dömölky Lídia, Morvay Zsuzsa, Kovácsné Nyári Magda, Rejtő Ildikó és Székelyné Marvalits Gyöngyi) viszont parádés vívással – 1955 után – visszahódította Magyarország számára a világbajnoki címet. A legjobb időpontban, hiszen a következő évben olimpiát rendeztek Rómában.  A magyar–szovjet világbajnoki döntők a következő olimpiász négyéves időszaka alatt kísértetiesen ismétlődtek, hol arany-, hol ezüstérmet hozva lányainknak. A két csapat 1959 óta évről-évre megvívta párharcát a világbajnokságokon vagy az olimpián, mindig ők, és csaknem mindig ugyanazok a versenyzők.


Juhász Katalin folyamatosan a világ élmezőnyében maradt, és egyedüli magyar versenyzőként valamennyi egyéni világbajnoki döntőben szerephez jutott: 1962-ben Buenos Airesben és 1963-ban Gdanskban harmadik, 1961-ben Torinóban hatodik. Egyéni világbajnoki címe valamennyi alkalommal hajszálon múlt, ugyanis a harmadik helyek holtverseny után születtek.

Dávid Sándor így ír Juhász Katalinról: „…intelligens és okos nő, a csapat esze. Nem vicc, és el is játszották néhányszor verseny közben, nehéz pillanatokban, hogy a többiek számára elég volt, ha feltették saját fejükre Kati sisakját – mert abban is »ész« volt. A végsőkig tudott küzdeni, számára nem volt elveszett csörte – de talán kiegyensúlyozott, nyugodt természete, eredményessége volt mégis a legfőbb erénye”.


Az 1964-es tokiói olimpiára ilyen előzményekkel utaztak ki. Juhász Katalin itt az ötödik helyet szerezte meg. Csapatban a római olimpia döntője ismétlődött meg Tokióban. A szovjet lányok meg akarták védeni a Rómában kivívott elsőségüket, a magyarok pedig egyenlíteni szerettek volna. Nagydöntőt rendeztek tehát, és a két nagy ellenfél eddig még soha nem látott akarással feszült neki a másiknak.


Magyarország – Szovjetunió 9:7. Rejtő 3, Juhász 3, Sákovicsné 2, Mendelényiné 1 pontoz szerzett. Juhász Katalin pályafutásának csúcsára ért, elhódította azt a címet, amely minden sportoló titkos vágya.


    1965-ben súlyos térdsérülést szenvedett, amikor egy kiegészítő edzésen egymás között fociztak. Az operációt követően két évet kihagyott, de lába tökéletesen soha nem jött rendbe. Akaraterejére jellemző, hogy 1967-ben még szerzett egy búcsú csapat világbajnoksági elsőséget Montrealban, majd lemondta a válogatottságot és visszavonult. A vívással nem szakadt meg a kapcsolata, elvégezte a TF edzőképző tanfolyamát, de a gyermeknevelés, a család és a munka teljessé tette életét. 1965-ben ment férjhez, egy gyermeke és egy unokája született. Nyugdíjba vonulása után is szerteágazó tevékenységet folytat országos és szakmai sportszervezetekben. Az Olimpiai Bajnokok Klubjának alapító tagja, a Magyar Olimpiai Akadémia tagja, beválasztották a dr. Mező Ferenc Közalapítvány Kuratóriumába.


A Hódmezővásárhelyi Olimpiai Baráti Kör tiszteletbeli elnöke, a Hódmezővásárhelyen rendezett vívóversenyek díszvendége, és a Csomorkány Vívó Sportegyesület tiszteletbeli tagja.
Egész életét a sport szeretete és a sporttársak megbecsülése jellemzi. 2006-ban a Magyar Olimpiai Bizottság sikeres életpályájáért, sportpályafutásáért Életmű díjjal jutalmazta. 2011-ben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgári címet adományozott részére.

 

Gyuricza József

Hódmezovásárhelyen született és iskoláit i s itt végzi. Az általános iskola elvégzése után a Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizik 1952-en. A gimnáziumi tanulmányai során ismerkedik meg a vívással. Elso tanítómesterei: Balogh Imre és Bangha Sámuel testnevelo tanárok voltak.
Alig egy évet vívhatott a HTVE. Színeiben, mert 1948 júliusában a MÁV HTVE,mint MÁV. Megszunik. Az egyesület HTVE. Néven muködik tovább. A pénzügyi nehézségek miatt, az egyesület vívó szakosztályát megszüntetik. A versenyzok a Szegedi Póstásba, vagy a Szegedi Lokomotívba igazolnak.Gyuricza József a Lokomotívcot választotta. Az edzések Vásárhelyen vannak, csak a szegedi egyesületek színeiben versenyeznek.
Az érettségi után Budapestre kerül egyetemre. Mint egyetemista, a Budapesti Haladásba igazol.Itt versenyez 1956 végéig. 1957 január 1- tol a Budapesti Honvéd színeiben versenyez.
Versenyzoi pályafutása során, sok szép sikert ért el.
Alig 17 évesen,1951-ben Budapesten a nemzetközi vívó bajnokságon döntobe kerül.1953-ban már válogatott versenyzo lett. Még ebben az évben, a brüsszeli világ bajnokságon tor csapatban a 3.1954-ben Budapesten, a foiskolai világ bajnokságon tor egyéniben és tor csapatban is világbajnokságot nyer. Ugyan ebben az évben a luxemburgi világbajnokságon tor csapatban bronzérmes.
Az 1955-ös évben sok nagyjelentoségu versenyen vesz részt. Márciusban Kairóban,áprilisban Budapesten és Modenában, májusban Bolognyában.Májusban a magyar bajnokságon sérülten vív úgy, hogy a verseny után két héttel korházba kerul.
Tudása és szorgalma szép sikert hoz, mert a budapesti ifjuságim világbajnokságon egyéni tor világbajnok, a római világbajnokságon ugyacsak világbajnok egyéniben, tor csapatban pedig ezüst érmes. Az 1956. évi olimpián, tor csapatban 3, míg egyéniben 5. helyezést ért el.
Az 1957. éví világbajnokságon, tor csapatban ismét világbajnok. Az 1958.évi világbajnokságon tor egyéniben 4. helyezett. Az 1959-es világbajnokságon Budapesten , tor csapatban bronzérmes. Az 1960. évi olimpián tor csapatban 4. helyezett. Az 1961 évi univerziádén párbajtor csapatban 4, az 1962. évi világbajnokságon tor csapatban és kard csapatban ezüstérmes. Az 1963. évi univerziádén kard csapatban elso, tor csapatban 2. helyezett.Az 1963. évi világbajnokságon 4. helyezett tor csapatban, még az 1966. épvi világbajnokságon tor csapatban bronzérmes.
Nagy tudását ma is igyekszik a fiataloknak átadni és a magyar vívósport részére kiváló utánpótlást nevelni.

 

 

Halla Péter

Halla PéterHódmezővásárhelyen született 1953-ban. Gyermekkorában , mint sok gyerek Ö is nagyon mozgékony volt. Nagyon szeretett játszani poros utcájuk árokpartján, bátyjával és az utcában lakó barátokkal.
 Hogy szabadidejét ne töltse ott mindig , szülei arra gondoltak, hogy beíratják a házukhoz legközelebb eső iskolában működő vívó edzésekre. Az alapokat Belovai Péter vívó mesteredzőtől tanulta meg.  A híres mester, több világklasszis vívót nevelt fel és számos tehetséges vívó került ki kezei alól. Sajnos nem sokáig tanulhatott tőle, mert 1962-ben 50 éves korában váratlanul lehunyt.Halála után jöttek- mentek az edzők, majd Kormámy Lajos testnevelő tanár és vívóedző Belovai Péter, volt tanítványa vette át az edzések irányítását.
Ö is Jó közösséget alakított ki és nagyon szerették az edzéseit, sok hosszantartó barátság alakult ki. Az ő kezei alatt kezdett el versenyezni és fokozatosan ért el jó eredményeket.
A korosztályos országos tőrbajnokságokon, rendszeresen a döntőbe került és ezen eredmények alapján a M.V.SZ. többszőr meghívta a nyári válogatott edzőtáborokba.
A gimnáziumi tanulmányai alatt nehezen tudott lépést tartani a budapesti kortársaival.A legtöbb versenyt a fővárosban rendezték és azokon mind el kellett volna indulni.A sok utazást a klub nem tudta anyagilag segíteni és az iskolában semörültek a hiányzásoknak.
1972-ben I.osztályú vívó lett és a Budapesti Honvéd SE-be igazolt át, de az érettségiig, még Vásárhelyen járt iskolába és edzésekre. Érettségi után felvették a Magyar Testnevelési Főiskola vívó edzői szakára, ahol 1975-ben végzett. Még abban az évben az MTK.VM-ben kezdett el vívóedzősödni, ugyanakkor befejezte versenyzői pályafutását.Teljes intenzitással az utánpótlás neveléssel foglalkozott és a klub edzősködés mellett, előszőr a juniór női tőr válogatott edzője, majd a junior válogatott férfi tőr válogatott edzője lett. Két alkalommal kapott a kiváló utánpótlás nevelésért elismerést.Eközben fokozatosan érték el, versenyzői az eredményeket.

A legjobb eredmények:
                                          Junior VB. egyéni bronz
                                          JuniorVB. csapat arany
                                          Felnőtt EB.egyéni ezüst
                                          Junior EB. Egyéni arany
                                          Junior VK.verseny egyéni arany


1994-ben nehéz döntést kellett hoznia, hosszú mérlegelés után egy külföldi szerződés mellett döntött. 1994- 1998-ig a kuwaiti válogatott edője volt. Más világban, más értékredhez kellett alkalmazkodnia.Tecnikailag jól képzett versenyzői voltak.

Eredményeik:

                                          Felőtt Arab Bajnokság egyéni, csapat arany
                                          Junior Arab Bajnokság egyéni,csapat arany
                                          Junior Ázsiai Bajnokság egyéni arany
                                          Felnőtt Ázsiai Bajnokság  egyéni bronz


1998-2000-ig a VASAS SC.ben edzőskődött az utánpótlásskoruakkal foglalkozott.
2001-2002-ig Németországban négy városban dolgozott.
A legjobb eredmény Veterán VB. egyéni arany.
Jelenleg ismét a  VASAS SC. edzője. A sok utazgatás mellett sosem szakadt el teljesen szülővárosától. Édesanyja Vásárhelyen él és gyakran jár haza , ahol mindig lejár vívó edzésre is. A csomorkány kupa versenyen évek óta részt vesz tanítványaival. Bízik abban, hogy szülővárosában továbbra is támogatott lesz ez a sportág.

 

Magyary István

Magyary István1957. március 12.-én született Hódmezővásárhelyen.
Az általános iskolai évek alatt több sportágat kipróbált: vízilabda, tenisz, kézilabda, vívás.
Hogy mégis a vívó sportág mellett döntött, talán nem véletlen, hiszen családjában ez szinte hagyománnyá vált.
Első edzője Kormány Lajos volt, aki a tőrvívás mellett a kardforgatásra is megtanította. Így 13 évesen elindult azon a pályán, amelyen a mai napig is töretlenül helytáll.
Középiskolai tanulmányait a helyi Bethlen Gábor Gimnáziumban kezdi, de pontosan a vívásban korán elért sikerei, eredményei melyet először, mint HÓDIKÖT-ös ,majd később, mint HVSE-s színekben szerez, a fővárosba szólítják. Érettségiét már a Kaffka Margit Gimnáziumban szerzi és a Budapesti HONVÉD SE. versenyzője lesz. A Vásárhelyen elkezdett és Budapesten folytatott, sikeres pályáját bizonyítják a következő eredmények.
A vidéken szerzett első osztályúságát sikerült megvédenie, sőt párbajtőrvívásban junior országos bajnokságot, később magyar bajnokságot nyert. Junior válogatott párbajtőrvívó lett. Ezt a szépen felfelé ívelő pályát egy hírtelen jött műtéti beavatkozás után abba kellett hagynia. Közben, elvégezte a Magyar Testnevelési Főiskolán a vívó edzői szakot és elkezdte edzői munkáját.
Ez az időpont 1981-re esik, ekkor kezd edzősködni Horváth Kornél szakedző mellett, a volt versenyzői egyesületében a Budapesti HONVÉD-ban. A következő évben a HONVÉD keretein belől átkerül az öttusa szakosztályhoz, ahol kezdőkkel, ifikkel és juniorokkal foglalkozik. Velük több ifjúsági és junior csapat és egyéni bajnokságot nyer. Az első nagyobb nemzetközi sikert 1986-ban érik el, mikor a Montecatini felnőtt és junior világbajnokságokon a junior csapat első helyet szerzett.
A felnőtt öttusa válogatotthoz a barcelónai olimpia után, 1992 októberében kerül, ekkor az öttusa sportág szövetségi kapitánya Kancsal Tamás volt. Két évet dolgozik a felnőtt válogatottal, ami akkor a következő összetételben állt fel: Martinek János, Mizsér Attila, Fábián László és Kálnoki Kis Attila. Velük az 1993-as németországi világbajnokságon egy egyéni 2.(Fábián László), csapat első( Fábián, Mizsér, Martinek) és váltó csapatban első helyet szereztek.
A következő évben a Szófiai Európa Bajnokságon egyéni, csapat és váltó csapat számokban az európa bajnokság bajnokai lettek Még ebben az évben a  Seffieldi világ bajnokságon csapat és váltó csapat világ bajnokságot ,egyéniben, pedig harmadik helyet szereztek.
1994. októberében,  István kikerül dolgozni a spanyol felnőtt férfi párbajtőr-válogatott vezető edzőjeként Madridba. 1995-ben a hágai világbajnokságon, a spanyol csapat a 4. lett (a magyar csapattól kapnak ki a 3. helyért vívott küzdelemben 45:43-ra),ez az eredmény az olimpiai részvételt biztosította a spanyoloknak Az 1996-os Atlantai olimpián a csapat a 7. helyen végzett. Ezeken az eredményeken kívül nagyon sok világkupa győzelmet és döntős eredményt értek el tanítványaival.
2000-től 2002-ig újból az öttusa válogatott vívó edzőjeként dolgozik itthon. 2001-ben a szófiai Európa Bajnokságon egyéniben, csapatban és váltó csapatban ismét az első helyet szerezték meg .Még szintén ebben az évben Angliában a Milfield Collegeban megrendezett világ bajnokságon egyéni első Balogh Gábor, csapat első (Balogh, Horváth, Kálai), és váltó csapat első helyet szereztek tanítványai.
2004 őszén egy féléves szingapúri edzősködés után tér haza Budapestre.

 

Felletár György

Vásárhelyen született. Unokatestvére, Emil bíztatására 1972-ben kezdett vívni Kormány Lajosnál. Ekkor egy igen tehetséges , összetartó vívócsapatba került, ahol Tompai Imre, Lesku Pista, Halla Peti, Magyar Pisti, Abonyi Zoli, Rudner Ervin, Mucsi Miska, Rácz Zoli, technikás, nagyon hajtós vívók voltak teli humorral, életkedvvel. Ennek is köszönhető talán, hogy elég fiatalon serdülő, majd ifjúsági vídékbajnok és II.osztályú vívó lett.
Életében igen nagy élményt jelentett, hogy három pesti vívó, akik itt töltötték katona idejüket (Pallai Sanyi, Gyarmati János és Lévai Peti,) itt edzettek velük együtt. Mikor visszatértek Pestre, Gyarmati beajánlotta Őt a BSE. edzőjéhez, Tolnay Kornélhoz. Itt, mivel nem igen voltak tőrözők, hamar váltott és átment Vas András párbajtőredzőhöz, aki nagy szakmai tudással foglalkozott vele. Így a BSE. Csapatával megnyerték a II. osztályú csapat- bajnokságot és I osztályúak lettek. Ekkor behívták katonának, majd leszerelése után ismét tőrözött. A versenyzéssel azonban hamar felhagyott, beiratkozott a Testnevelési Főiskolára és ezután, mint szakedzőt alkalmazták a BSE-ben .A női párbajtőr csapat, akikkel foglalkozott Országos Bajnokságot és két egyéni érmet is nyert 1991-ben.
A rendszerváltás után átment az OSC-hez, ahol egy évig fizetés nélkül dolgozott. A munkának hamar meglett az eredménye a férfi junior párbajtőr csapata megnyerte az OB-t, sőt egy tanítványa kijutott a VB-re is. Közben egyik volt évfolyamtársa Szekeres Pál rávette, hogy segítsen neki kialakítani a kerekesszékes vívást. A VASAS-ban kezdtek dolgozni, egyre gyarapodó létszám és eredmények mellett.
1996-ban az Atlanta-i Paraolimpián Szekeres Pál nyerte a tőrt, és a kardot, Pálfi Judit tőrben 2. párbajtőrben 5. lett. 1997-ben a backpooli EB-én Szekeres nyert mindent, Pálfi Judit tőrben 3.  párbajtőrben 2. Bolyhos István tőrben 5. lett. Euskichenben Judit mind két fegyvernemben dobogós, Bolyhos tőrben 3., Szekeres ismét nyer. 1998-tól Budapest is rendezhetett már világkupát. 1999-ben egy új név hívta fel magára a figyelmet éppen a pesti VK-n  Krajnyak Zsuzsa 3. lett, ezzel bekerült a Sidney-i csapatba.  A Sidney-i olimpián tőrben és párbajtőrben  bronzérmes,  Pálfi ugyanitt  ezüstérmet szerzett, még Bolyhos 4. helyezett lett tőrvívásban. Sidney-ben Szekeres Pál olimpiai bajnok lett.
2001-ben a Madridi Európa Bajnokságon Pálfi bajnok lett párbajtőrben és második helyezett lett tőrben.Krajnyak Európa Bajnok lett Tőrben és párbajtőrben is. Dani Gyöngyi  második lett női párbajtőrben és a női csapat Európa Bajnok lett.
Ezután még igen sok világsikert ért el tanítványaival.2002-ben a versenyzőknek búcsuzniuk kellett szeretett edzőjüktől Felletár Györgytől, aki azóta Angliában edzősödik. 2005-ben négy Brit bajnokságot nyernek tanítványai. Közülük egy vívó a Brit, kettő az Angol junior válogatott csapat tagja.